Grimm: A r�ka meg a macska

Egyszer egy macska az erd�ben k�sz�lt, �s tal�lkozott a r�k�val. "R�ka �rfi okos, tapasztalt j�sz�g, �s nagy szava van az erd�ben" - gondolta, �s nagy tisztess�ggel k�sz�nt�tte:

- J� napot, tisztelt r�ka �rfi! Hogy szolg�l a kedves eg�szs�ge? Hogy s mint �rzi mag�t ebben a mai dr�ga vil�gban?

A r�ka nagy kev�lyen tet�t�l-talpig v�gigm�rte a macsk�t, nem tudta, egy�ltal�n m�ltassa-e egy-k�t sz�ra. V�g�l azt mondta:

- �, te nyomorult bajuszpedr�, te tarka poj�ca, te �henk�r�sz eg�rles�, mi jut eszedbe? Azt mered k�rdezni t�lem, hogy vagyok? Milyen iskol�t j�rt�l te? Mif�le mesters�ghez �rtesz?

- Csak egyetlenegyhez - felelte szer�nyen a macska.

- Ugyan mihez? - k�rdezte a r�ka.

- Ha a kuty�k a sarkamban vannak, fel tudok kapaszkodni a f�ra, �s megmentem t�l�k az irh�mat.

- Ez is valami? - hencegett a r�ka. - �n legal�bb sz�zf�le mesters�get tudok, �s r�ad�sul m�g egy zs�kra val� fort�lyom is van. Megesik a sz�vem rajtad, gyere velem, majd �n megmagyar�zom neked, hogyan kell r�szedni a kuty�kat.

Abban a szempillant�sban felt�nik egy vad�sz n�gy j�f�le kop�val. Nosza felugrik a macska a f�ra, k�szik f�lfel� a t�rzs�n, meg�l f�nt a tetej�n ahol �g is rejti, lomb is takarja, a f�le se l�tszik.

- Most el� a fort�llyal, r�ka koma, nyisd ki gyorsan azt a zs�kot! - kiab�lja lefel� a r�k�nak.

Hanem a r�k�t akkorra m�r nyakon cs�pt�k, �s moccanni sem engedt�k a kop�k.

- Ejnye, ejnye, r�ka �rfi - sz�lt a macska odaf�nt -, benne ragadt�l a p�cban a sz�zf�le mesters�geddel! Ha ide f�l tudt�l volna kapaszkodni velem, bezzeg nem hagytad volna ott a fogadat!