Miskolczi Gspr is vlemnyezte a rkkat, valsznleg nem kifejezetten szvlelte ket, ezt a kvetkeztetst az albbiakbl vontam le. m...
Az egyik legkedveltebb mesealak a rka (Vulpesvulpes), amelynek elssorban ravaszsgrl szletett sok legenda. A rkrl sszehordott sok mendemondnak taln a fele sem igaz. Miskolczi Gspr kvetkezkppen vezeti be a rla szl fejezetet: "A rka is az emberek eltt igen esmretes llat, mely fkpp hrom nevezetes gonoszsgokrl jegyeztetik meg: mert igen ravasz, kegyetlen s nagy tel. Gyllsges llat ez az ragadozsrt, utlatos az bds vizelletirt, gyalzatos a maga letre val vigyzatlansgrt, midn a msok letre incselkedik".
Ugyancsak Miskolczi Gsprnl olvashatjuk a kvetkezket:
Ha a kutyk ldzik a rkt:
"Az vvn eszbe, hogy mr tovbb nem szaladhat, az nagy lombos farkt meghugyozza s a kzelben rdekl agarakat azzal csapdossa arcul, mellynek bdssgt az ebek nem szenvedhetvn, elllanak rla."
A rkk halszatrl is r:
"A vzparton jrvn, a halak utn is csudlatosan incselkedik, az lombos farkt a vzbe nyjtja, melynek bojtos szri kz az aprbb halacskk odaakadozvn, hirtelen kirntja ket s megeszi."
Amikor a rka madarakra vadszik, holtnak tetteti magt, s amikor "re mint meghlt dgre a madrkk felesen szllnak, azokat hirtelensggel mind felfaldossa."
Azt lltja, hogy a darazsak ellen gy vdekezik, hogy bebjik egy lyukba, a farkt kitartja, s "midn a darzsok derekasan farka szri kz ragaszkodnak, onnt kimenvn, vagy khz vagy valami fhoz ersen hozzveri a farkt, s gy a darzsokat megbgyasztvn onnt kirzza s megeszi".